Anyagok

A gyakorlatban olyan hőre keményedő mátrix-gyantákat alkalmaznak, melyek megfelelő katalizátorokat, UV-stabilizátorokat és színezékeket tartalmaznak, és melyek a kívánt mechanikai és kémia tulajdonságoknak megfelelnek.

Poliészterek

Az utóbbi években a szálerősített műanyagok (GRP) feldolgozásánál a legnépszerűbb mátrixanyagok a telítetlen poliészter gyanták. Ezek szintelen vagy halványsárga gyanták egy reaktív oldószerben oldva, mely oldószer általában a sztirol. Az oldat szobahőmérsékleten vagy emelt hőfokon keményíthető ki. A poliészter gyanta kikeményedési reakciója hőfejlődéssel jár (exoterm).

Vinilészterek

A vinilészter gyanták epoxi-vegyületek és metakrilsav reakciójából képződnek. GRP-profilok előállításánál a vinilészterek biztosítják a termékek magas fokú kémiai ellenálló képességét.

Fenolgyanták

A fenolgyanták fenol (m-krezol) és formaldehid polikondenzációs reakciója útján állíthatók elő. Fenoplast néven is ismertek a gyakorlatban.

Epoxi gyanták

Az epoxi gyanták olyan vegyületek, melyek egy vagy több reaktív epoxi-vagy hidroxil csoportot tartalmaznak. Rendszerint Bisfenol-A és epiklórhidrin vegyületekből állítják elő, a kikeményedési reakció pedig poliaddició és polikondenzáció kombinált folyamataival megy végbe.

Akrilgyanták

Az akrilgyanták az akrilsav, metakrilsav és megfelelő észterek polimerizációjával állíthatók elő. Az akrilgyantákat kiemelten olyan esetben alkalmazzák, ahol követelmény a lángállóság és az alacsony füstkibocsátás égés esetén. Pultrúziós eljárásnál nem jellemző az alkalmazásuk.


Különleges követelményeknek megfelelően az alábbi gyanta típusokat alkalmazhatók:

 

  • vinilészter gyanta: extrém korrózióvédelem
  • fenolos gyanta: magas hőmérséklet és tűzállóság
  • epoxigyanta: speciális elektromos tulajdonságok esetén
  • akril gyanta: alacsony füst kibocsátás tűz esetén

 

 



az oldal tetejére